Egészben sült csuka

Egészben sült csuka

Egyik célkitűzésem, hogy hetente, de legalább kéthetente kerüljön hal az asztalra. Finom, nagyon szeretjük, egészséges és könnyen emészthető, ráadásul gyorsan átsül. 

A piacon megakadt a szemünk egy jóképű csukán. Mondjuk elég ijesztő képe van, hosszú orra, kicsit a kacsacsőrű emlősre emlékeztet és sok hegyes foga, de végülis ez nem riasztott el bennünket. Még soha nem készítettem csukát, ezzel egy másik célkitűzésem is teljesül, mármint, hogy minden héten kipróbáljunk valami újfajta ételt.

Kikérdeztem az eladónőt, végigböngésztem a neten a hazai és külföldi oldalakat is, majd összeállt, hogyan is készüljön el a csukánk.

Hozzávalók:

1 csuka (fejétől a farkáig 47 cm volt, keresztben éppen befért a legnagyobb tepsimbe)

1 fej vöröshagyma

1 citrom

3 gerezd fokhagyma

petrezselyem zöldje

rozmaring

kakukkfű

só

bors

Elkészítés:

1. A sütőt bekapcsoltam 200 fokra
2. A csukát megmostam, szárazra töröltem.
3. Végül úgy döntöttem, nem irdalom be, mert akkor nehezebb lesz a szálkákat kiszedni belőle. Ezt az okosságot pecás oldalon olvastam és nekünk bejött.
4. A belsejét sóztam, borsoztam, majd teleraktam a zöldfűszerekkel, 2 gerezd fokhagymát is tettem bele, majd hústűvel összezártam.
5. A külsejét szintén sóztam, borsoztam és megkentem zúzott fokhagymával.
6. A tepsibe sütőpapírt raktam (ez mindig hasznos, csak kidobom, könnyebb kimosni a tepsit és nem ragad bele az étel sem)
7. Keresztben megágyaztam a csukának, egy-egy karika hagyma és egy-egy karika citrom kirakásával.
8. Ráhelyeztem a csukát hassal lefelé, persze később eldőlt. Ezt még gyakorolni kell. Próbáltam felfelé meghajlítani és cérnával összekötni a fejét és a farkát, hogy csinosan álljon, de ez sehogy sem akart sikerülni. Biztos ennek is megvan a trükkje, de egyelőre nem jöttem rá. Végül annyiban hagytam a dolgot, reménykedem, hogy majd valaki tapasztaltabb ad nekem ebben tanácsot.
9. Nagyjából 30-40 perc alatt átsült.
10. Salátával és rozmaringos krumplival tálaltam.

 

Nekünk nagyon ízlett, gusztusos hófehér, viszonylag ruganyos a húsa, nem olyan lágy, mint a pisztrángé vagy a lazacé. A szálkákat könnyű volt kiszedni, mivel elég hosszúak és jól látszanak.